Dr. Timár Tibor általános orvos (medicus universalis)

felnőtt-fül-orr-gégész, gyermek-fül-orr-gégész, gyerekgyógyász

Ausztria, Olaszország, Németország, Belgium, Malaysia, Kanada, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság budapesti, Ausztrália bécsi nagykövetségének bizalmi orvosa.     

Rendelési idő: egész nap rugalmasan, (sürgős esetben bármikor,) kizárólag előzetes megbeszélés alapján

Budapest, 1037, Mátyáshegyi út 43.. (Szépvölgyi út-, Pálvölgyi barlangnál)        e-mail  

Bejelentkezés:   06 30 9141477 ( lehetőleg reggel 9-kor)     ONLINE IDŐPONT                           BLOG

expatmed@gmail.com     ERRE KELL JÖNNI (Ne a GPS-t kövesse!)   FŐOLDAL/HOME

                                          

Dr. Timár Tibor általános orvos (medicus universalis)

felnőtt-fül-orr-gégész, gyermek-fül-orr-gégész, gyerekgyógyász

Ausztria, Olaszország, Németország, Belgium, Malaysia, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság budapesti nagykövetségének bizalmi orvosa.     

Rendelési idő: egész nap rugalmasan, (sürgős esetben bármikor,) kizárólag előzetes megbeszélés alapján

Budapest, 1037, Mátyáshegyi út 43.. (Szépvölgyi út-, Pálvölgyi barlangnál)                            

Bejelentkezés:   06 30 9141477 ( lehetőleg reggel 9-kor)     ONLINE IDŐPONT                           BLOG

expatmed@gmail.com     ERRE KELL JÖNNI (Ne a GPS-t kövesse!)   FŐOLDAL/HOME

 

2014.  március  26.

WHO: négyszeres különbségek az antibiotikum-felhasználásban - az európai régió területén

The Lancet Infectious Diseases

A The Lancet Infectious Diseases március 20-ai számában először tettek közzé adatokat az EU tagállamokon kívül eső országok antibiotikum-felhasználásáról. Az adatok 2011-ből származnak, mintegy négyszeres (!) különbséget mutatnak a WHO európai régiójába eső országoknál, a legalacsonyabb és a legmagasabb mértékben való felhasználást illetően. Világos kép bontakozik ki a különböző antibiotikum-csoportok vonatkozásában is.
“A rezisztencia kérdésében az antibiotikum-túlhasználat és téves/felesleges rendelés a legfontosabb kérdéskörök. Ezért volt a legfontosabb az antibiotikum-felhasználás pontos feltérképezése, hogy lássuk, mely területek a leginkább érintettek." – említi Dr. Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatója. “A rezisztencia nem ismer határokat, a régió nem EU-tagállamaiban végzett munkánk így különös jelentőséggel bír."

A vizsgálatot a WHO Regional Office for Europe és a University of Antwerp kezdeményezte, a holland Ministry of Health, Welfare and Sport intézménnyel közösen. 6 kelet-európai és 7 közép-ázsiai ország és régió adatait gyűjtötték össze és elemezték. A munka kiegészítésképpen is szolgál a korábbi, 29 országban végzett (28 EU tagállam + Norvégia) vizsgálathoz, amely a European Surveillance of Antimicrobial Consumption Network (ESAC-Net) szervezet keretében zajlott, a European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC) irányítása mellett.

Főbb eredmények

Az antibiotikum-felhasználás lényegesen különbözött a vizsgálat országai között. Egyes EU-n kívüli országoknál magas felhasználási adatokat nyertek, pl. Montenegro, Tadzsikisztán, Törökország, míg mások esetén igen alacsony volt a felhasználás aránya, pl. Örményország, Azerbajdzsán, Belorusszia, Bosznia-Hercegovina. A csekély antibiotikum-felhasználás arra is utal, hogy a népesség jelentős része hozzá sem fér e gyógyszerekhez. Belorussziában pl. általában rossz/gyenge az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés minősége.

Valamennyi résztvevő esetén a penicillinek csoportja a leggyakrabban alkalmazott, közöttük jelentős aránnyal a széles-spektrumúak (amoxicillin, ampicillin), főként a FÁK (volt Szovjetúnió) területén. Dél-Kelet Európában az első generációs cefalosporinok aránya magas, összemérhető az észak-európai fogyásokkal. Montenegróban és Szerbiában magas a hosszú hatástartamú makrolidek pl. az azithromycin felhasználásának aránya. A FÁK területén jellemzően magas a parenterális antibiotikumok felhasználásának aránya.

 

Gyógyszerrendelési és felhasználási szokások

Az összehasonlítások alapján jobban megérthető és átlátható az antibiotikum-felhasználás. Néhány jellemző a vizsgált országok területén:

• A teljes, összesített antibiotikum-felhasználás túlzott. Ez jelzi, hogy túlságosan sok a gyógyszerrendelés, és a népesség könnyen hozzáfér az antibiotikumokhoz. (akár OTC-formában is!) Hatósági szinten kell ezt a kérdést rendezni.

• A széles spektrumú antibiotikumok alkalmazása is túlzott. Itt is magas a gyógyszerrendelés aránya, nem megfelelőek a diagnosztikus módszerek, sem az orvosok, sem a lakosság nem ismeri kellően az antibiotikum-rezisztencia kérdéskörét.

• A felhasználás szezonális ingadozása azt mutatja, hogy a szezonális vírusfertőzéseket nem megfelelően kezelik.

• Egyes készítmények, brandek szélesebb körű – egyben téves felhasználásnak örvendenek. Ennek lehetnek gyógyszeripari-marketing okai, valamint az orvosok és a betegek nem kielégítő ismeretei e téren.

Ezzel ellentétben pl. a krónikus és gyógyszerrezisztens tbc, vagy más multidrug-rezisztens baktériumfertőzések esetén az a fő probléma, hogy kevés a terápiás választék, vagy nincsen alkalmas, használható készítmény e kórképek kezelésére.

“Ezek az eredmények mérföldkövet jelenthetnek az antibiotikum-felhasználással kapcsolatos ismereteink terén." – említi Dr.Hans Kluge, a WHO európai regionális irodája Division of Health Systems and Public Health részlegének igazgatója. “Bizonyosak vagyunk abban, hogy ösztönözni fogják nemzeti és európai szinten is a hatóságokat az antibiotikumok rendelésének-, elosztásának-, és felhasználásának hatékonyabb szabályozására."


További részletek
The Lancet
http://www.thelancet.com/journals/laninf/article/PIIS1473-3099(14)70071-4/abstract

WHO
(http://www.thelancet.com/journals/laninf/article/PIIS1473-3099(14)70071-4/abstract);
Szerző: Dr. Székely Gábor
Megjelent: 2014. március 17.
Forrás: WHO
Legutóbb frissítve: 2014. március 24.

 

olvasói kommentár       

 

vissza a bloghoz

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

antibiotikum