Hozzászólás az előző két nap témájához:

Elnézést, de hozzá kell szólnom a témához. Úgy látom, azért jó helyen teszem, hiszen ovasói kommentár rovatban vagyok.
Én azt nem értem igazán, hogy ezt a valóban egyszerű dolgot, hogy 10 napig kell egy antibiotikumot szedni, és csak akkor, amikor szükséges, torokleoltás után megállapítva, ezt miért nem tudják Magyarországon az orvosok? (És a megfelelő adagot sem mindig, és sajnos még az újabb gyógyszerek leírásában sem szerepel, hogy hány kg-os gyereknek mennyi az adagja.) Az átlagemberek többsége hisz az orvosnak, hiszen ő végzett orvosi egyetemet, ő a szakember. Elvileg. És tőlünk nyugatra is 10 napra írnak fel antibiotikumot, és egy 4 éves gyereknek nem 5 ml-t, hanem 10-et, persze gondolom ez gyógyszerenként, hatóanyag szerint más és más, de miért kell egy anyukának ilyesmivel foglalkoznia? Miért kell három orvoshoz elmenni, aztán kifizetni több tízezret feleslegesen, hogy a végén kikössek Ausztriában, csakhogy ne szabdalják már szét a gyereket, vegyék ki a manduláit, szúrják fel a fülét (10 ezerért! alkohol szagú rendelőben). A mandulaműtét árát szerencsére nem tudom, persze szúrni sem engedtem a savós fülgyulladást. És most már semmilyet nem fogok engedni felszúratni.
Ez meg a másik, ha pl. Ausztriában nem szúrnak fület egyáltalán, akkor Magyarországon miért teszik, amikor létezik humánusabb kezelési mód is?
(Az orvosok viselkedés, hozzáállásbeli különbségeiben általam tapasztaltakat már nem is említem.)
Nem tudom, hogy a kérdéseim csak költői kérdések maradnak-e, mindenesetre leírtam, és talán páran elolvassák.
És még csak annyi, hogy az a legbosszantóbb, hogy ezek miatt a piti betegségek miatt feleslegesen szenved a gyerek, az anyuka meg idegbeteg lesz, így apuka is, testvér is, az egész család, ahelyett hogy kirándulgatnának az erdőben.


olvasói kommentár 

vissza a bloghoz