folytatás innen

A vizsgálat után persze valakinek elő kellett adni az eredményeket. Valami azóta sem kiderült ok miatt rám esett a Glaxo választása.

Az ilyen vizsgálatoknak az a sémája, hogy összehasonlítjuk a vizsgált antibiotikum hatásosságát az amoxicillin hatásosságával. Ugyanis a világban ez az az antibiotikum, amelyet mindig felírnak, ha nincs valami különös okuk arra, hogy mást írjanak föl. A megbeszélésen is egy ilyen előadásról lett volna szó, de változtatást javasoltam. Azt úgyis tudta mindenki, hogy a Zinnattól nem gyógyulnak kevesebben mint az amoxicillintől. Viszont úgy adódott, hogy a beteg fülek felét szúrták föl a kollégák, és a másik felét nem. Mondtam, tartsunk arról előadást, hogy mennyire különbözött a két csoportban a gyógyulás.

Két kép az akkori diák közül:

Az előadást elmondtam, csöndben meghallgatták, senki nem szólt hozzá.

A szünetben hallottam, hogy arról beszélnek, hogy én mekkora hülye vagyok.

Ez 1993-ban volt. A helyzet nemigen változott.

Azóta nem tartottam előadást. (Igaz, hogy az ősszel alighanem fogok.)

folytatás

 
olvasói kommentár 

vissza a bloghoz