Így fertőz a csókbetegség!

Elsőre influenzának, mandulagyulladásnak tűnhet, ám a háttérben sokszor egy teljesen más vírus áll…

Egy nyári flört, egy ártatlan csók, amelyet pár hét múlva magas láz, és mandulagyulladáshoz, vagy influenzához hasonló tünetek követnek. A köznyelvben csókbetegségként ismert mononukleózis (más néven mirigyláz), igen elterjedt betegség, felnőtt korukra az emberek mintegy 95%-a átesik rajta. Hátterében az Epstein-Barr vírus (EBV) fertőzés áll, amely két ember között közvetlen kontaktus útján, nyállal terjed. Ám ilyen módon nem csak csók, hanem egy rosszul elmosott pohár, evőeszköz vagy körbeadott üditős üveg is a fertőzés forrása lehet. Jellegzetessége azonban, hogy tünetei betegenként eltérőek, megjelenési formájukban, súlyossági fokukban és fennállási idejükben egyaránt. Sokaknál - főleg kisgyermekkorban - szinte teljesen tünetmentes, kamaszkorban és a fiatal felnőtteknél azonban látványosabbak, sőt egészen súlyosak is lehetnek a tünetnek. A fertőzést bármely életkorban elkaphatjuk, amely után 3-4 héttel jelentkeznek a tünetek, és a betegség lefolyása akár 1-2 hónapig is eltarthat. A fertőzés maga a nyálmirigyekben keletkezik, majd négy fő tüneteként a torokfájdalom, a magas láz, a nagyfokú levertség, és a nyirokcsomók látványos duzzanata figyelhető meg. A nyirokcsomók rendszerint fájdalmas tapintásúvá is válnak. Mindez izomfájdalommal, étvágytalansággal is kiegészülhet, illetve gyakran a lép és a máj is megnagyobbodik. 

„Miután az Epstein-Barr vírus különböző arányban okoz tüneteket, és sokaknál szinte semmilyen formában nem jelentkezik, ezért látható járvány ritkán alakul ki, mert a fertőzési láncnak csak egyes részei ismertek. Attól azonban, hogy valakinek nincsenek tünetei, természetesen ugyanúgy tovább adhatja a vírust, így egy látszólag teljesen egészséges embertől is megfertőződhetünk. Megkapni azonban csak egyszer lehet, aki már egyszer átesett rajta, az védetté válik – mondja Dr. Tímár Tibor fül-orr-gégész.

A betegségtől nem, a gyógyszertől lehet tartani

A vírus okozta problémák először a szájüregben jelentkeznek. A beteg elsősorban torokfájásra, mandulagyulladásra, nyelési és légzési nehézségekre panaszkodik. A tünetek alapján ezért a mononukleózist sokszor tévesen influenzaként, mandulagyulladásként, vagy egyéb felső légúti bakteriális fertőzésként diagnosztizálják, és félrekezelhetik. A betegséget okozó Epstein-Barr vírusra (EBV) ugyanis nincsen gyógyszer. A szervezet magától megküzd vele, egyesek könnyebben, mások nehezebben. A tüneti kezelés (láz- és fájdalomcsillapítás), az ágynyugalom és az emelt folyadékbevitel segíthet, az antibiotikumos kezelésre azonban a vírus kifejezetten rosszul reagál. Amennyiben EBV-fertőzésben szenvedő amoxicillin- és ampicillin-tartalmú gyógyszert kap (például a vélt mandulagyulladására), az a betegnél súlyos, akár hetig tartó, teljes testre kiterjedő bőrkiütést okozhat.

„Fontos tudni, hogy sok hasonló tünetet okozó vírus van, így első ránézésre nem megállapítható, hogy milyen fertőzéssel állunk szemben. Ha a torokmandula megduzzad, fájdalmas és vörös, az még nem feltétlenül jelenti, hogy olyan baktérium áll a háttérben, amire antibiotikumot kell beszedni” – figyelmezet Dr. Tímár Tibor fül-orr-gégész. – „Csak a Streptococcusok okozta fertőzéseket szükséges antibiotikummal kezelni, mert ezek egyes alfajai szövődményeket okozhatnak. A vírusfertőzésekre, köztük az Epstein-Barr vírusra sem hat az antibiotikum, ugyanakkor további bőrtünetekkel fokozódhatnak a kellemetlenségek. Éppen ezért minden esetben fontos a beteg körültekintő vizsgálata. A torokleoltásból (torokváladék vétel) kiderül a kórokozó baktérium, illetve egy gyorsteszttel az is megvizsgálható, hogy van-e a szervezetben A-csoportú Streptococcus. Ezen vizsgálatok, és vérvétel hiányában antibiotikumot szedni kétesélyes, hiszen nem állítható fel igazából diagnózis, csak egy gyulladt torok képét látjuk” – teszi hozzá a szakorvos.

Vérvizsgálat mutatja ki

A mononukleózist okozó Epstein-Barr vírus jelenléte a szervezetben vérvétel útján mutatható ki, a vérkép általában fehérvérsejt-emelkedésről, májenzimek emelkedéséről és az atípusos limfociták felszaporodásáról árulkodik, illetve a vérben az EBV ellenanyag is megemelkedik.

„A heveny tünetek, a magas láz, az általános gyengeség, és a hosszan elhúzódó gyógyulási időszak miatt kellemetlen a betegség, ám nem olyan vészes, mint amilyennek esetleg elsőre tűnik. A szervezet leküzdi, de a gyógyulási időszakot nem lehet gyógyszerrel rövidíteni. A tüneteket azonban érdemes fájdalomcsillapítóval kezelni. A betegség általában addig fertőz, amíg lázzal jár, bár mivel sokaknál nem okoz tünetet, így ezt nem lehet egyértelműen kijelenteni. Preventív megoldás nincsen, de az alapvető higiéniás követelmények betartásával jelentősen csökkenthetjük a vírus terjedését” – javasolja Dr. Tímár Tibor.

Lontai Ildikó

KERETBEN:  5 tanács a fertőzések elkerülésére

1.       Ne igyunk mások után ugyanabból az üvegből vagy pohárból

2.       Ne használjuk mások után ugyanazt az evőeszközt

3.       Figyeljünk a közös használatú tárgyak, konyhai eszközök tisztán tartására

4.       Zsebkendőbe tüsszentsünk és ne a levegőbe

5.       Kerüljük a beteggel való csókolózást

olvasói kommentár       

vissza a bloghoz

antibiotikum