A középfül (=dobüreg) a dobhártyán belül lévõ légtartalmú üreg, melyben a hallócsontok rezgése vezeti át a hangot a belsõfül határáig.  Az elsõ hallócsont a dobhártyába simul, vele együtt mozog. Az üregben lévõ levegõ a nyálkahártyán át lassan felszívódik, ami az üregben csökkent nyomást okozna, ha a fülkürtnek nevezett vezetéken át az orrgaratból a levegõ nem pótlódna.

Ha ez a fülkürt valamely ok miatt nem képes a felszívódó levegõt pótló buborékok átengedésére, a dobüregi nyomás alatta marad a környezeti levegõ nyomásának. A dobhártya két oldalán uralkodó nyomás különbözõsége miatt a hártya benyomódik (behúzódott dobhártya), feszül, ami fájdalmat, illetve enyhe halláscsökkenést okoz. (Ez a nyomás a tympanométerrel mérhetõ: tympanometria, timpanometria, timpanogramm.) Ez a halláscsökkenés dugultságérzést okoz.

Másrészt a dobüreg belsõ oldalán, a közép- és belsõfül határán lévõ hártyák elmozdulása a belsõfülben keletkezõ fülzúgást és szédülést is okozhat.

Ez a csökkent nyomás felnõttekben és gyermekekben is - nem teljesen tisztázott módon - oda vezethet, hogy a dobüregbe folyadék lép ki a nyálkahártyából, ami a gyógyulást lassíthatja. (Ez a savós középfülgyulladás egyik fajtája.) 

A kezelés célja, hogy helyreállítsuk a fülkürt mûködését. Ez akkor következik be, ha meggyógyul az orr, az orrmelléküregek és az  orrgarat által alkotott egység.